A következőkben segítséget szeretnénk nyújtani az előadásra való felkészüléshez és az előadás kivitelezéséhez. Hangsúlyozzuk, hogy az alábbiak tanácsok, és nem kötelezően betartandó utasítások. Nem akarjuk uniformizálni az előadásokat (fontosnak tartjuk, hogy az előadók egyénisége is tükröződjön a "művekben"). Mindenkinek megvan a saját egyénisége és az ebből fakadó stílusa (munkastílusa). Néhány ember könnyen magával ragadja a közönséget, mások hamar zavarba jönnek, ha kisebb-nagyobb csoport előtt kell beszélniük. Bármelyikünk is tartson azonban új előadást, lehet az gyakorlott előadó is, szükséges a felkészülés.
Felkészülés előtt
Célszerű mások előadását hallgatva elgondolkodni: "vajon én így csinálnám-e?"; megfigyelni a részleteket és feljegyzést készíteni, melyek azok a legfontosabb dolgok, amelyek tetszenek az általam jónak tartott előadásban. Melyek azok a momentumok, amelyek nem tetszenek az általam rossznak tartott előadásban?
Az előadást megelőzően, egy jó előadónak, az alábbiakra kell figyelmet fordítania:
- Milyen összetételű a hallgatóság, milyen az érdeklődésük? Mennyire ismerik a szakszöveget?
- Mi az előadás tárgya?
- Mennyi idő áll rendelkezésre?
- Milyen legyen az előadás felépítése, időbeli tagoltsága?
- Milyen audiovizuális eszközök szükségesek, ill. hogyan kell azokat használni?
A feltett kérdésekre az alábbiak alapján mindenki megtalálja a választ.
A felkészülés főbb szempontjai
- Döntsd el, melyek azok a főbb részek, amelyeket feltétlenül elő kívánsz adni. Ne akarj az adott témával kapcsolatban mindent elmondani, mert arra sem időd, sem energiád nincs elegendő, és az előadás hosszúvá, követhetetlenné és unalmassá válhat.
- El kell döntened azt is, milyen legyen az előadás felépítése. Az biztos, hogy az elejére kell bevezetés, a végére pedig következtetések vagy összegzés, amelyek az egésznek általában 10-10 %-át teszik ki . De milyen legyen a középső 80 %? Ez függ a témától. Nem mindegy, hogy összefoglalót adunk, vagy egy új tudományos eredményt kívánunk megértetni a közönséggel (l. később).
- Ajánlatos többé-kevésbé teljes egészében leírni
a mondanivalót. Annyira részletes legyen, hogy pontosan lásd, mi az, amit mondani fogsz. - Miután az előadás teljes szövege elkészült, célszerű egy levelezőlap nagyságú papírra felírni a főbb pontokat. Ez segít felidézni a mondandód és számon tartani, vajon "nem felejtettem-e ki valamit?"
- Gondoljuk végig, milyen kérdések merülhetnek fel, és azokra milyen lehetséges választ adhatunk.
-
A figyelem felkeltésére és ébren tartására:
- Használunk szemléltető eszközöket (cím, főbb pontok, ábrák, képek bemutatására) (l. később).
- Olyan példákat adunk, amelyek a mindennapi gyakorlatban közel állnak a hallgatósághoz.
- Lehet vicceket, anekdotákat mondani, ha azzal nem tereljük más irányba a figyelmet.
- Az előadók gyakran használnak bizonyos kifejezéseket, gondolataikat nyomatékossá tenni: "tulajdonképpen", "egyrészt", "másrészt", "végül is", "egyértelmű". Ezeket öncélúan ne használjuk.
-
Fontos!!! Ezeket nem kötelező mindig használni. Egy jól felépített, egyszerű, jól érthető előadás lehet jobb, mint egy bonyolult, az audiovizuális szemléltető eszközök arzenálját felvonultató, frázisokkal és fahumorral teli előadás.
- Sokat segíthet, ha valaki(k) előtt "próbálunk", majd kikérjük véleményüket. (Ha van rá lehetőség felvehetjük videóra.)
- A próba tapasztalatai alapján ill. társaink véleményére alapozva változtassunk, ha szükséges, a jobb eredmény érdekében.
- Az előadás pontos időben kezdődjön és végződjön. Korábban már biztosan tapasztaltátok milyen érzés, az ha az előadó mit sem törődve az óra végével folytatja tovább és tovább és tovább.... A hallgatóság egy része az óráját stopperként használva már csak arra figyel, mikor fejezi már be?! Az összhang megbomlik, a figyelmetlenség, türelmetlenség miatt az előadó kapkodóvá, idegessé válhat, és az egyébként jó előadás, rosszul végződhet.
- Tehát:
- Készíts időbeosztást az előadásodról.
- Ha szükséges, tedd az órádat az asztalra úgy, hogy közben ellenőrizhesd az idő múlását.
- Legyen az előadásban egy "biztonsági rész" amit csuszás esetén kihagyhatsz.
Szemléltető és audiovizuális eszközök
A különböző segédeszközök segítségedre lehetnek abban, hogy a hallgatóság könnyebben, gyorsabban megértse, belássa a mondandód lényegét. Ha úgy döntöttél, hogy használsz valamilyen eszközt, akkor fontos, hogy az megfelelően legyen előkészítve.
- Írásvetítő, vagy diavetítő használata esetén a terem méreteit figyelembe vevő nagyságú ábrákat ill. betűket használj.
- Időben ellenőrizd, vagy ellenőriztesd (kérj meg valakit) a szöveget és az ábrákat, vajon nincs-e bennük elírás, hiba.
- Használtad-e valaha azt az eszközt (írásvetítő, diavetítő, videomagnó,
magnetofon, számítógép, bármilyen egyéb műszer)? Ha nem, akkor még az előadás előtt ki kell próbálnod, hogy működnek. Ne közben keresgesd idegesen a kapcsolót! - Van-e alkoholos írószer, kréta, mutatópálca stb., ha szükséges?
Problémaforrások
- Az egy-egy alkalommal kivetített rész, túl sok szöveget vagy adatot tartalmaz. Ha ez valamilyen oknál fogva elengedhetetlen, akkor a lényeges részt ki kell emelni.
- Az ábrák túl bonyolultak, ezért nehezen áttekinthetők, vagy hiányosak.
- Írásvetítő esetén a pirossal vagy zölddel írt szöveg nehezen olvasható. Célszerű kékkel vagy feketével írni, zölddel vagy pirossal pedig kiemelni, aláhúzni.
- Az írásvetítő és a diavetítő váltakozó, vagy egyidejű használata kellő gyakorlat hiányában zavart okozhat.
- Többszörös másolat magnetofon használata esetén rossz hangminőséget, videomagnó esetén rossz hang- és képminőséget okoz.
Az előadás
Az előadás előtt kisebb vagy nagyobb mértékben mindenki izgatottá válik. (Még akkor is, ha ezt letagadja.) Ha van valamilyen jól bevált, sajátos technikád az izgalom csökkentésére, most alkalmazhatod.
- Jusson eszedbe, a hallgatóságból egyszer mindenki sorra kerül, vagy sorra került. Szinte biztos, hogy együtt éreznek veled és senki sem akarja, hogy sikertelen légy.
- Ha lehet mosolyogj!
- A bevezetésnek lendületesnek, figyelemfelkeltőnek kell lennie. Kezdhetsz egy képpel, ábrával, vagy kivetítve a címet, majd ismertetheted a célt és az előadás felépítését. Fontos, hogy az első mondatok jól begyakoroltak, hibamentesek legyenek.
- Ne a "papírokba temetkezve", felolvasva mondd el, hanem tekinteted a hallgatóságon tartva, reakcióikat figyelve és figyelembe véve add elő, magyarázd el, értelmezd a dolgokat. Ne ess kétségbe, ha valaki nem néz rád! Attól, hogy nem néz, még figyelhet és fordítva, ha valaki néz, még nem biztos, hogy figyel.
- Tartsd az időt!
- Igyekezz az előadást pozitív benyomással befejezni, ne pedig egy halálosan fáradt ember látszatát keltve.
- Ne félj az esetleges kérdésektől, próbálj a legjobb tudásod szerint válaszolni. Nem baj, ha azt mondod: "nem tudom". Az emberek többre értékelik az őszinteséget, mint a félrebeszélést.
Az előadás után
Bárhogyan is sikerült az előadás, jól vagy rosszul, próbálj tanulni a tapasztalataidból és a hallgatóság véleményéből, megjegyzéseiből.
Leggyakoribb hibák
- Túl gyors beszéd.
- Túl halk beszéd.
- Hangsúlytalan beszéd.
- Szabad előadás helyett felolvasás.
- Nem a hallgatóság felé irányított beszéd.
- Rossz időbeosztás.
- Rossz a strukturáltság, a fontos információk nincsenek kiemelve.
- Túlbonyolított és ezáltal érthetetlenné tett magyarázat.
- A segédeszközök helytelen használata.