Tanácsok az összefoglaló elkészítéséhez

Az összefoglaló elkészítésének az a célja, hogy egy adott témában a lehető legmélyebben merüljetek el, és a cikk megírásával megmutassátok, hogyan tudjátok szervezni és kifejezni tudásotokat. Az is cél továbbá, hogy kritikusan elemezzétek a választott témát, és a véleményeteket fejezzétek ki írásotokban. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani.

Az időbeosztás

Egy időbeosztás elkészítése a kezdet kezdetén segít abban, hogy minden lépésre (fejezetre) kellő figyelmet szentelj, és határidőre befejezd a munkát.

Főbb szempontok:

  • A munkafázisok kijelölése.
  • Az ezekre szánt idő meghatározása.
  • Az egyes fázisok befejezésének naptári ideje.

Munka közben gyakran egyeztess az időbeosztással! Ha késésben vagy, igyekezz minél hamarabb felzárkózni, mert könnyen állandó időzavarba kerülhetsz. (Az ábra egy lehetséges időbeosztást mutat.)

 
  1. A téma kiválasztása (5%).
  2. Az irodalom áttanulmányozása (45%).
  3. A cikk tervének elkészítése (15%).
  4. A nyers kézirat elkészítése (10%).
  5. A kézirat "pihentetése" (5%).
  6. A kézirat részletes, kritikus áttekintése (5%).
  7. A végleges változat elkészítése a szükséges tartalmi változtatások után (10%).
  8. Az összefoglaló végleges formára hozatala (5%).

A téma kiválasztása

Három fő szempont javasolt:

  1. A téma általános meghatározása.
  2. Az adott témához tartozó irodalmak felkutatása. A címek és könyvek alapján összeállt elképzelés megvitatása a témavezető tanárral.
  3. Egy pontos, a témát jól jellemző cím kiválasztása.

 

Az irodalom áttanulmányozása, szervezése

Az ezzel kapcsolatos problémák három pontban foglalhatók össze:

  1. Az elinduláshoz legjobb irodalmak kiválasztása.
  2. Az irodalmak súlyozása. Ez nagyon fontos, de elég nehéz, kivéve, ha valakinek jó áttekintése van az adott témáról. Korábbi összefoglalók elolvasása segíthet.
  3. Miután eldőlt mely irodalmakra támaszkodva készül el a mű, gondold újra át az egészet. (Ezzel elkerülhető "a fától nem látni az erdőt" esete.)

 

Célszerű az egész témát fejezetekre bontani és ezekhez rendelni az egyes irodalmakat.

Ez is sokat segít a jobb áttekintésben.

Felépítés és tartalom

Egy irodalmi összefoglaló általános felépítése az alábbiak szerint adható meg:

Bevezetés

Ez a fejezet a feldolgozott anyag hátterének általános összefüggéseit mutatja be. Felhívhatja a figyelmet a téma fejlődésére, fontosságára, jelentőségére, kevéssé ismertségére, stb. Kérdéseket tehetünk fel, amelyre később, a bevezetést követő részben válaszolunk. Ha olyan anyagot dolgozunk fel, amelynek irodalma nagy és hosszú időszakra nyúlik vissza, akkor közölhetjük, mely időszakot dolgoztunk fel.

Irodalmi áttekintés

A feldolgozott témától függően több alfejezetre tagolódhat. Ezeken belül a kifejtés, feldolgozás lehet időrendi, de ettől el is lehet térni, hiszen egy jó áttekintés nem csak a tények időrendi sorba állításából áll. Attól több kell legyen:

  • Ha technikai jellegű fejezetet is tartalmaz, akkor a módszerek és eszközök fejlődésén túl célszerű azok előnyeit és hátrányait is ecsetelni.
  • Meg kell világítani az egyes irodalmakban szereplő állítások helytállóságát, vagy esetleges ellentmondásos voltát. A könyvekben és irodalmakban leírtak nem mindig örökérvényűek és csalhatatlanok, ezért ne féljünk kritikát gyakorolni.
  • Különböző eredmények ill. elméletek esetén állást foglalhatunk egyik vagy másik mellett.
  • Fel kell hívni az olvasó figyelmét a téma hiányosságaira.

 

Következtetés

Ebben a fejezetben törekedjünk a "szálak összefogására", az eddigi részmegállapításokból ún. végkövetkeztetés levonására és a várható fejlődési irány felvázolására.

Összegzés

A teljes mű összefoglalása néhány mondatban. (Célszerű idegen nyelven is.)

Irodalmi hivatkozások

A szövegben számmal (vagy névvel) jelölt hivatkozások részletes felsorolása.

Egyebek

Köszönetnyilvánítás

Tartalom

Stb.