Az összefoglaló elkészítésének az a célja, hogy egy adott témában a lehető legmélyebben merüljetek el, és a cikk megírásával megmutassátok, hogyan tudjátok szervezni és kifejezni tudásotokat. Az is cél továbbá, hogy kritikusan elemezzétek a választott témát, és a véleményeteket fejezzétek ki írásotokban. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani.
Az időbeosztás
Egy időbeosztás elkészítése a kezdet kezdetén segít abban, hogy minden lépésre (fejezetre) kellő figyelmet szentelj, és határidőre befejezd a munkát.
Főbb szempontok:
- A munkafázisok kijelölése.
- Az ezekre szánt idő meghatározása.
- Az egyes fázisok befejezésének naptári ideje.
Munka közben gyakran egyeztess az időbeosztással! Ha késésben vagy, igyekezz minél hamarabb felzárkózni, mert könnyen állandó időzavarba kerülhetsz. (Az ábra egy lehetséges időbeosztást mutat.)
 |
|
A téma kiválasztása
Három fő szempont javasolt:
- A téma általános meghatározása.
- Az adott témához tartozó irodalmak felkutatása. A címek és könyvek alapján összeállt elképzelés megvitatása a témavezető tanárral.
- Egy pontos, a témát jól jellemző cím kiválasztása.
Az irodalom áttanulmányozása, szervezése
Az ezzel kapcsolatos problémák három pontban foglalhatók össze:
- Az elinduláshoz legjobb irodalmak kiválasztása.
- Az irodalmak súlyozása. Ez nagyon fontos, de elég nehéz, kivéve, ha valakinek jó áttekintése van az adott témáról. Korábbi összefoglalók elolvasása segíthet.
- Miután eldőlt mely irodalmakra támaszkodva készül el a mű, gondold újra át az egészet.
(Ezzel elkerülhető "a fától nem látni az erdőt" esete.)
Célszerű az egész témát fejezetekre bontani és ezekhez rendelni az egyes irodalmakat.
Ez is sokat segít a jobb áttekintésben.
Felépítés és tartalom
Egy irodalmi összefoglaló általános felépítése az alábbiak szerint adható meg:
Bevezetés
Ez a fejezet a feldolgozott anyag hátterének általános összefüggéseit mutatja be. Felhívhatja a figyelmet a téma fejlődésére, fontosságára, jelentőségére, kevéssé ismertségére, stb. Kérdéseket tehetünk fel, amelyre később, a bevezetést követő részben válaszolunk. Ha olyan anyagot dolgozunk fel, amelynek irodalma nagy és hosszú időszakra nyúlik vissza, akkor közölhetjük, mely időszakot dolgoztunk fel.
Irodalmi áttekintés
A feldolgozott témától függően több alfejezetre tagolódhat. Ezeken belül a kifejtés, feldolgozás lehet időrendi, de ettől el is lehet térni, hiszen egy jó áttekintés nem csak a tények időrendi sorba állításából áll. Attól több kell legyen:
- Ha technikai jellegű fejezetet is tartalmaz, akkor a módszerek és eszközök fejlődésén túl célszerű azok előnyeit és hátrányait is ecsetelni.
- Meg kell világítani az egyes irodalmakban szereplő állítások helytállóságát, vagy esetleges ellentmondásos voltát. A könyvekben és irodalmakban leírtak nem mindig örökérvényűek és csalhatatlanok, ezért ne féljünk kritikát gyakorolni.
- Különböző eredmények ill. elméletek esetén állást foglalhatunk egyik vagy másik mellett.
- Fel kell hívni az olvasó figyelmét a téma hiányosságaira.
Következtetés
Ebben a fejezetben törekedjünk a "szálak összefogására", az eddigi részmegállapításokból ún. végkövetkeztetés levonására és a várható fejlődési irány felvázolására.
Összegzés
A teljes mű összefoglalása néhány mondatban. (Célszerű idegen nyelven is.)
Irodalmi hivatkozások
A szövegben számmal (vagy névvel) jelölt hivatkozások részletes felsorolása.