A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) pollen morfológiája

Dobróné Dr. Tóth Márta

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) pollen morfológiája és a környezetszennyezés kapcsolata

 

Környezetünkre nézve a közlekedés – ezen belül is a közúti közlekedés - a második legjelentősebb szennyező forrás az ipari tevékenység mellett. Mivel évről évre egyre több személygépkocsik használunk ezért ezzel arányosan nő a levegőbe kerülő nehézfémek mennyisége, amelyek elsősorban az utak mentén élő (ruderális) növényzet felületére és talajába kerül. A kipufogógázból származó nehézfémek a légkörben aeroszolok felületén tapadnak meg, majd innen száraz vagy nedves üledék formájában kicsapódnak a növényzetre, talaj- vagy felszíni vizekbe (Davis et al., 2001). Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) által okozott allergia szinte már minden családot érint Magyarországon. A parlagfű pollen légköri koncentrációja és az allergiában betöltött szerepe mellett nem elhanyagolható tényező a környezetszennyezés és a pollen által kiváltott allergiás reakciók fokozódása közötti kapcsolat. A parlagfű gyors regenerációs és megtelepedési képességgel rendelkezik, invazív, agresszív gyomnövény.

Mivel a közlekedésből, az ipari és a mezőgazdasági tevékenységből származó szennyezőanyagok nagy része a környezetünkbe kerül, ezért összehasonlítottuk a ruderáliákról származó virágporszemek morfológiáját. Vizsgálataink során megadtuk a különböző mintavételi területekről származó porzós virágzatok cink, réz, és nikkel tartalmát. Továbbá összevetettük a pollenek deformáltságának mértékét és a virágzat fémtartalmát a minták begyűjtésének helyszínén elhaladó gépjárműforgalommal. Ezen kívül összehasonlítottuk nehézfémmel különbözőképpen szennyezett talajokon élő parlagfüvek domináns allergén-fehérje tartalmát (Amba1) is.

A környezetszennyezésnek erősebben kitett területeken megfigyelhető volt a parlagfű pollen morfológiai változása, amely pozitív korrelációban áll a porzós virágzatok fémtartalmaival. A zavartalan, forgalommentes területeken (kontroll) kisebb, míg a legnagyobb forgalmat lebonyolító utak közelében a kontrollhoz képest statisztikailag igazolhatóan nagyobb fémtartalmakat mértünk. Tiszta Amb a1 kivonat allergén fehérje mennyiségéhez képest a nehézfémmel nem szennyezett (kontroll) és nikkellel szennyezett talajon élő parlagfű pollenjében szignifikánsan kisebb, míg rézzel, cinkkel, kadmiummal szennyezett talajon élőknél szignifikánsan hasonló mennyiségű, nehézfémmel erősen szennyezett talajon élő parlagfű-pollen mintákban pedig szignifikánsan nagyobb allergén fehérjetartalmakat (Amb a1) mértünk.