Hidrobiológia alapjai I. (BIB 2249) előadás

Hét

Témakör

Megjegyzés

1

A hidrobiológiai helye a tudományok rendszerében, tárgyának és feladatkörének meghatározása. Vízmozgások: hatóerők, periodicitás, turbulencia. Áramlás és hullámzás. Tólengés (seiche). Az élőlények és a vízmozgás kapcsolata.

2

Hőmérsékleti viszonyok a vizekben. Hőrétegzettség. Hévizek élővilága. A hó és a jég élővilága (kriobiológia). Fényviszonyok a vizekben. A víz színe és átlátszósága. Az élőlények napszakos vándorlása. Pigmentáltság. Élőlények hatása a vizek fényviszonyaira.

3

A természetes vizek kémiai összetétele. Makro- és mikroionok, iontípusok. A hidrológiai ciklus. Vízforgalom, a felszíni vizek fő vízforgalmi típusai. A felszíni vizek, a források és a felszín alatti vizek típusai.A vízi és a vizes élőhelyek jellemzése. A mély és a sekély vizek összehasonlító jellemzése.

4

Vízi élettájak. Horizontális és vertikális tagolódás. A vízfolyások szinttájai. A vízi élőlények életformatípusai és jellemzésük.

5

A produkcióbiológia alapjai. A biológiai produkció: primer, szekunder és tercier produkció. Az anyag- és energiaáramlás a természetes ökoszisztémákban. A vizek anyagforgalmi jellemzése. A vízterek csoportosítása produktivitás szerint.

6

A vizek oxigénforgalma. A víztér egyes rétegeinek oxigéntelítettségét befolyásoló tényezők és folyamatok. Ortográd, klinográd és heterográd oxigéngörbék. A folyóvizek oxigénviszonyai.

7

A vizek szénforgalma. Anorganikus szénformák a vizekben. A biogén mészkiválás. A CO₂ – HCO₃^- – CO₃^2- pufferrendszer és működésének értelmezése. A pH-t meghatározó anyagcsere-folyamatok (fotoszintézis, respiráció).A vízben oldott szilárd anyagok: a szalinitás, domináns ionok. A vizek csoportosítása szalinitás alapján.

8

A kén anyagforgalma a vizekben. A kén anorganikus előfordulásai, a változó oxidációs állapot és jelentősége. A kén átalakulási folyamatai a vizek és az üledékek aerob és anaerob rétegeiben.

9

A vizek nitrogénforgalma. A nitrogén szerepe a biológiai produkcióban. A nitrogén, mint a produktivitás limitáló tényezője. A nitrogén előfordulási formái és transzformációi: a nitrogén fixálása, nitrifikációs és denitrifikációs folyamatok, N-vegyületek asszimilatív és disszimilatív felhasználása. A nitrogén vegyületek szerepe az eutrofizációban.

10

ZH. írás

11

A foszfor forgalma a vizekben. A felszíni vizek foszforkészletének eredete, frakciói: vizek összes (TP, total P), oldott (DP, dissolved P) és partikulált (PP, particulate P) foszfortartalma. A foszfor vegyületeinek szerepe a vizek eutrofizációjában.

12

A vízben oldott szerves anyagok. Az oldott szerves anyagok eredete: autokton és allokton terhelés. A vízben oldott huminanyagok: fulvosavak, huminsavak és a humin. A mikrobiális anyagcsere szerepe a huminanyagok forgalmában. A huminanyagok hatása más elemek forgalmára.

13

A folyóvizek anyagforgalmi sajátosságai. A folyóvízi anyagforgalmat leíró spirálmodellek. A folyóvizek legfontosabb anyagciklusai.

14

A víz és az üledék. Az üledék keletkezése, fajtái, minősége. Az üledék élővilága. Anyagforgalom és energiaáramlás a vízben és az üledékben.

A foglalkozásokon való részvétel előírásai:

lehetőség szerint részvétel az előadásokon.

A félévi ellenőrzések követelményei:

ZH írás, a vizsgára jelentkezés feltétele

A tantárgyhoz rendelt kredit:

3

Az érdemjegy kialakítás módja:

max. 100 pont kapható, amely az alábbi pontokból áll:

• Szóbeli és írásbeli felelet a kiadott témasor alapján: 100 pont

Értékelés:

0-49 pont: elégtelen

50-59 pont: elégséges

60-79 pont közepes

80-89 pont: jó

90-100 pont: jeles

Ajánlott irodalom:

Padisák J. 2005: Általános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.